A szívünk minden egyes dobbanása mögött egy bonyolult elektromos rendszer működik, amely pontosan koordinálja a szívizom összehúzódását. Amikor orvoshoz fordulunk szívpanaszokkal, vagy éppen rutinvizsgálaton veszünk részt, gyakran találkozunk az elektrokardiogram készítésével. Ez a látszólag egyszerű vizsgálat valójában rendkívül összetett információkat rejt magában, amelyek betekintést nyújtanak szívünk működésébe.
Az elektrokardiogram, röviden EKG, a szív elektromos aktivitásának grafikus ábrázolása, amely hullámok és görbék formájában jelenik meg a papíron vagy a monitor képernyőjén. Ez a diagnosztikai eszköz több mint egy évszázada szolgálja az orvostudomány fejlődését, és ma is az egyik legfontosabb vizsgálati módszer a kardiológiában. A görbe minden egyes részlete fontos információt hordoz, legyen szó a szív ritmusáról, a szívizom állapotáról vagy esetleges rendellenességekről.
A következőkben részletesen megismerkedhetünk az EKG-görbe értelmezésének alapjaival, a különböző hullámok jelentésével, valamint azzal, hogyan segíthet ez a vizsgálat a szívbetegségek felismerésében és követésében. Megtanuljuk, mit jelentenek azok a furcsa betűk és számok, amelyeket az orvos említ az eredmények ismertetésekor.
Az EKG működésének alapjai
Az emberi szív működése egy kifinomult elektromos rendszeren alapul, amely biztosítja a szívizom koordinált összehúzódását. A szív falában található speciális sejtek, az úgynevezett pacemakersejtek, elektromos impulzusokat generálnak, amelyek végigterjednek a szívizmon és kiváltják annak összehúzódását.
Ez az elektromos aktivitás a bőr felületén is mérhető, amit az EKG-készülék érzékel és rögzít. A vizsgálat során elektródákat helyeznek a mellkas, a karok és a lábak meghatározott pontjaira, amelyek felfogják ezeket az elektromos jeleket. A készülék ezután ezeket a jeleket erősíti és grafikus formában jeleníti meg.
Az EKG-görbe 12 különböző szögből vizsgálja a szív elektromos aktivitását, amelyeket elvezetéseknek nevezünk. Minden elvezetés a szív egy-egy részletének elektromos aktivitását mutatja meg, így összességében átfogó képet kapunk a szív működéséről.
A szív elektromos rendszerének komponensei
🔹 Sinus csomó: A szív természetes pacemakere, amely a jobb pitvarban található
🔹 AV csomó: Az atrioventrikuláris csomó, amely késlelteti az impulzust a pitvarok és kamrák között
🔹 His-köteget: Az elektromos impulzusok továbbítását végző rostrendszer
🔹 Purkinje-rostok: A kamrákban található finom elektromos hálózat
🔹 Szívizom: Az elektromos impulzusra összehúzódó izomszövet
Az EKG-hullámok anatómiája
Az elektrokardiogram görbéje karakterisztikus hullámokból és szakaszokból áll, amelyek mindegyike a szív elektromos ciklusának egy-egy fázisát reprezentálja. Ezeket a komponenseket betűkkel jelölik, és mindegyiknek meghatározott jelentése van.
A P-hullám a pitvarok depolarizációját, vagyis elektromos gerjesztését jelzi. Ez a hullám általában kicsi és lekerekített, időtartama normál esetben 0,08-0,12 másodperc között van. A P-hullám alakja és mérete információt ad a pitvarok állapotáról és működéséről.
A QRS-komplexum a kamrák depolarizációját mutatja, ez a szív legerősebb elektromos eseménye. Három részből áll: a Q-hullám (ha jelen van), az R-hullám és az S-hullám. Ez a komplexum normál esetben keskeny, időtartama 0,06-0,12 másodperc között mozog.
A T-hullám és a repolarizáció
A T-hullám a kamrák repolarizációját, vagyis az elektromos állapot helyreállását jelenti. Ez a hullám általában pozitív irányú a legtöbb elvezetésben, és alakja sokat elárul a szívizom állapotáról. A T-hullám változásai gyakran korai jelei lehetnek különböző szívbetegségeknek.
Az egyes hullámok közötti intervallumok szintén fontos diagnosztikai információkat hordoznak. A PR-intervallum a P-hullám kezdetétől a QRS-komplexum kezdetéig tart, és az elektromos impulzus pitvaroktól kamrákig való eljutásának idejét mutatja.
| Hullám/Intervallum | Normál értékek | Jelentés |
|---|---|---|
| P-hullám | 0,08-0,12 s | Pitvarok gerjesztése |
| PR-intervallum | 0,12-0,20 s | Impulzus vezetési idő |
| QRS-komplexum | 0,06-0,12 s | Kamrák gerjesztése |
| QT-intervallum | 0,36-0,44 s | Kamrák teljes elektromos ciklusa |
Az EKG-elvezetések rendszere
Az elektrokardiogram 12 különböző elvezetésen keresztül vizsgálja a szív elektromos aktivitását, amelyek három fő csoportra oszthatók. Minden elvezetés a szív egy meghatározott területéről ad információt, így együttesen háromdimenziós képet alkotnak a szív elektromos működéséről.
A végtagelvezetések (I, II, III, aVR, aVL, aVF) a szív frontális síkbeli elektromos aktivitását mutatják. Ezek az elvezetések a karokon és lábakon elhelyezett elektródák segítségével mérik az elektromos potenciálkülönbségeket. A standard végtagelvezetések (I, II, III) Einthoven háromszögét alkotják, míg az augmentált elvezetések (aVR, aVL, aVF) további részleteket adnak.
A mellkasi elvezetések (V1-V6) horizontális síkban vizsgálják a szív aktivitását. Ezeket az elektródákat a mellkas meghatározott pontjaira helyezik, és különösen értékesek a szív elülső, oldalső és hátsó falának vizsgálatában. A V1 és V2 elvezetések a jobb kamrát és a septumot, a V3 és V4 az elülső falat, míg a V5 és V6 az oldalső falat reprezentálják.
Speciális elvezetések és alkalmazásuk
Bizonyos esetekben kiegészítő elvezetéseket is alkalmaznak, például a hátsó fal vizsgálatára (V7-V9) vagy a jobb kamra részletesebb értékelésére (V3R-V6R). Ezek különösen hasznosak lehetnek specifikus szívbetegségek diagnosztizálásában.
"Az EKG-elvezetések rendszere lehetővé teszi, hogy a szív minden részletét megvizsgáljuk, mintha különböző ablakokból néznénk ugyanarra a tájra."
Normális EKG-görbe jellemzői
Egy egészséges szív EKG-görbéje jellegzetes mintázatot mutat, amelynek ismerete elengedhetetlen a kóros elváltozások felismeréséhez. A normális sinusritmus 60-100 ütés/perc között van, rendszeres R-R intervallumokkal és minden QRS-komplexum előtt megjelenő P-hullámmal.
A normális EKG-ben a P-hullámok egyformák, pozitív irányúak a legtöb elvezetésben (kivéve az aVR-t), és időtartamuk nem haladja meg a 0,12 másodpercet. A PR-intervallum állandó, 0,12-0,20 másodperc között van, jelezve, hogy az elektromos impulzus normál sebességgel halad át az AV csomón.
A QRS-komplexumok keskenyek (kevesebb mint 0,12 másodperc), egyformák, és minden P-hullámot követnek. A T-hullámok általában pozitív irányúak, kivéve az aVR és V1 elvezetésekben, ahol negatívak lehetnek. A QT-intervallum a szívfrekvenciához igazodik, és normál esetben korrigált értéke (QTc) 440 milliszekundum alatt van.
Az életkori és nemi különbségek
A normális EKG-értékek életkor és nem szerint is változhatnak. Gyermekeknél magasabb szívfrekvencia és rövidebb intervallumok a jellemzőek, míg idősebb korban bizonyos változások természetesnek tekinthetők. A nők QT-intervalluma általában hosszabb, mint a férfiaké, ami figyelembe veendő a normális értékek megítélésénél.
| Életkor | Normál szívfrekvencia | Jellemzők |
|---|---|---|
| Újszülött | 120-160/perc | Gyors ritmus, rövid intervallumok |
| Gyermek (1-10 év) | 80-120/perc | Fokozatos lassulás |
| Felnőtt | 60-100/perc | Stabil paraméterek |
| Idős (>65 év) | 60-100/perc | Lehetséges vezetési zavarok |
Gyakori EKG-eltérések felismerése
Az elektrokardiogram értékelése során számos kóros eltérést lehet felismerni, amelyek különböző szívbetegségekre utalhatnak. A ritmuszavarok közé tartoznak a túl gyors (tachycardia), túl lassú (bradycardia) vagy szabálytalan szívverések. Ezek az eltérések a sinus csomó működési zavarától vagy egyéb elektromos vezetési problémáktól eredhetnek.
A szívizominfarktus jellegzetes EKG-változásokat okoz, amelyek a károsodás helyétől és kiterjedésétől függően különbözőek lehetnek. Az akut infarktus során ST-eleváció, abnormális Q-hullámok és T-hullám inverzió figyelhető meg. Ezek a változások időben fejlődnek ki, és követésükkel a károsodás mértéke és gyógyulási folyamata nyomon követhető.
Az ischaemia (szívizom vérellátási zavara) gyakran ST-depresszióban és T-hullám változásokban nyilvánul meg. Ezek az eltérések terhelés során fokozódhatnak, ami a terheléses EKG vizsgálat alapját képezi.
Vezetési zavarok típusai
⚡ AV-blokk: Az elektromos impulzus akadályozott áthaladása a pitvarok és kamrák között
⚡ Bundle branch block: A kamrai vezetési rendszer részleges vagy teljes blokádja
⚡ Fascicular block: A His-köteg egyes ágainak vezetési zavara
⚡ Sinus arrest: A sinus csomó átmeneti működésképtelensége
⚡ Wolff-Parkinson-White szindróma: Kiegészítő vezetési útvonal jelenléte
"A korai felismerés kulcsfontosságú: egy egyszerű EKG-vizsgálat életmentő lehet, ha időben felismerjük a veszélyes ritmuszavarokat vagy az akut szívizominfarktus jeleit."
A szívfrekvencia és ritmus értékelése
A szívfrekvencia meghatározása az EKG-értékelés alapvető lépése. A frekvencia számítása történhet különböző módszerekkel: a legegyszerűbb a 6 másodperces módszer, ahol megszámoljuk az R-hullámokat 6 másodperc alatt, majd megszorozzuk 10-zel. Precízebb eredményt ad az R-R intervallum mérése és a 60 másodperc elosztása ezzel az értékkel.
A ritmus szabályosságának megítélése az R-R intervallumok egyenletességének vizsgálatával történik. Normális sinusritmus esetén ezek az intervallumok egyformák, maximum 10%-os eltérést mutathatnak. A szabálytalan ritmus lehet légzési (fiziológiás) vagy kóros eredetű.
A P-hullámok és QRS-komplexumok kapcsolatának elemzése alapvető fontosságú. Minden QRS-komplexumot P-hullámnak kell megelőznie állandó PR-intervallummal. Ha ez a kapcsolat megszakad, különböző vezetési zavarokra vagy ritmuszavarokra utalhat.
Speciális ritmuszavarok jellemzői
A pitvarfibrilláció során a P-hullámok eltűnnek, helyükön finom, szabálytalan oszcillációk (f-hullámok) láthatók, és az R-R intervallumok teljesen szabálytalanok. A pitvari flutter esetén fűrészfog-szerű hullámok (F-hullámok) jelennek meg, általában 250-350/perc frekvenciával.
A kamrai tachycardia széles QRS-komplexumokkal (>0,12 s) és gyors, rendszeres ritmussal (150-250/perc) jellemzett. Ez életveszélyes állapot, amely azonnali beavatkozást igényel. A kamrafibrilláció során szervezett elektromos aktivitás nem látható, csak kaotikus oszcillációk, ami azonnali újraélesztést tesz szükségessé.
"A ritmuszavarok felismerése nem csak az orvosok feladata – a betegek és családtagjaik oktatása a veszélyjelek felismerésében életeket menthet."
ST-szakasz és T-hullám értékelése
Az ST-szakasz és a T-hullám elemzése különösen fontos a szívizom ischaemiájának és infarktusának diagnosztizálásában. Az ST-szakasz normál esetben az isoelektromos vonalon helyezkedik el, jelentős eltérés nélkül. Az ST-eleváció vagy -depresszió kóros folyamatokra utal.
Az ST-eleváció leggyakrabban akut szívizominfarktusra utal, különösen ha több, egymással szomszédos elvezetésben jelentkezik. Az eleváció mértéke és alakja információt ad az infarktus kiterjedéséről és időbeliségéről. Friss infarktus esetén az ST-szakasz domború (konvex) emelkedést mutat.
Az ST-depresszió ischaemiára, vagyis a szívizom vérellátási zavarára utal. Ez lehet terhelés okozta átmeneti jelenség, vagy krónikus koszorúér-betegség jele. A depresszió alakja (lejtős, vízszintes vagy felfelé ívelő) segít a kórok megkülönböztetésében.
T-hullám változások jelentősége
A T-hullám inverzió különböző kóros állapotokra utalhat. Akut infarktus esetén ez gyakran az ST-eleváció után jelentkezik, a gyógyulási folyamat részeként. Krónikus ischaemia esetén tartós T-hullám inverzió figyelhető meg a károsodott területnek megfelelő elvezetésekben.
A magas, hegyes T-hullámok hyperkalaemiára (magas káliumszint) utalhatnak, amely életveszélyes ritmuszavarokat okozhat. A lapos vagy bifázisos T-hullámok elektrolit-egyensúlyzavarra vagy szívizom-károsodásra utalhatnak.
"Az ST-szakasz és T-hullám változások gyakran a szívbetegség első jelei – ezért fontos a rendszeres kontroll és a tünetek korai felismerése."
QRS-komplexum morfológiai változásai
A QRS-komplexum alakja és szélessége értékes információkat szolgáltat a kamrai vezetési rendszer állapotáról és a szívizom strukturális változásairól. A normális QRS-szélesség 0,06-0,12 másodperc között van, ennél szélesebb komplexum vezetési zavarra utal.
A jobb Tawara-szár blokk (RBBB) jellegzetes mintázatot mutat: széles QRS-komplexum (>0,12 s), rSR' mintázat a V1-V2 elvezetésekben és széles S-hullám a V5-V6 elvezetésekben. Ez lehet veleszületett vagy szerzett állapot, gyakran strukturális szívbetegséggel társul.
A bal Tawara-szár blokk (LBBB) szintén széles QRS-komplexummal jár, de más morfológiával: széles, csúcsos R-hullámok a V5-V6 elvezetésekben és mély S-hullámok a V1-V2 elvezetésekben. Az LBBB gyakran súlyosabb szívbetegségre utal, mint a RBBB.
Kamrai hipertrófia jelei
A bal kamrai hipertrófia (LVH) az EKG-n magas R-hullámokként jelentkezik a bal oldali elvezetésekben (V5-V6, I, aVL) és mély S-hullámokként a jobb oldali elvezetésekben (V1-V2). Különböző kritériumok állnak rendelkezésre a diagnózis felállítására.
A jobb kamrai hipertrófia (RVH) magas R-hullámokat okoz a jobb oldali elvezetésekben (V1-V2) és mély S-hullámokat a bal oldali elvezetésekben. Ez gyakran tüdőbetegségek vagy veleszületett szívhibák következménye.
Kóros Q-hullámok jelentősége
A patológiás Q-hullámok régi szívizominfarktus maradványjelei lehetnek. Ezek szélesebbek (>0,04 s) és mélyebbek (>25% az R-hullám amplitúdójának), mint a normális Q-hullámok. Megjelenésük alapján következtetni lehet a korábbi infarktus lokalizációjára.
"A QRS-komplexum minden egyes komponense történetet mesél a szív szerkezeti és funkcionális állapotáról – ezért fontos a részletes morfológiai elemzés."
Elektrolit-egyensúlyzavarok EKG-jelei
Az elektrolit-egyensúly zavarai karakterisztikus változásokat okoznak az elektrokardiogramban, amelyek felismerése életmentő lehet. A hyperkalaemia (magas káliumszint) progresszív EKG-változásokat okoz a káliumszint emelkedésével párhuzamosan.
Enyhe hyperkalaemia esetén (5,5-6,5 mEq/L) magas, hegyes T-hullámok jelennek meg, különösen a V2-V4 elvezetésekben. Közepes fokú hyperkalaemia (6,5-8,0 mEq/L) esetén a PR-intervallum megnyúlik, a P-hullám amplitúdója csökken. Súlyos hyperkalaemia (>8,0 mEq/L) esetén a P-hullámok eltűnnek, a QRS-komplexum kiszélesedik, végül "sine wave" mintázat alakul ki.
A hypokalaemia (alacsony káliumszint) ellentétes változásokat okoz: lapos T-hullámok, U-hullámok megjelenése, ST-depresszió és a QT-intervallum megnyúlása. Ezek a változások fokozzák a veszélyes ritmuszavarok kockázatát.
Kalcium és magnézium hatásai
A hypercalcaemia rövidített QT-intervallumot okoz, míg a hypocalcaemia megnyújtja azt. A kalciumszint zavarai különösen veszélyesek lehetnek a szív elektromos stabilitására nézve.
A hypomagnesaemia fokozza a hypokalaemia hatásait és hajlamosít Torsades de Pointes típusú kamrai tachycardiára. A magnéziumhiány gyakran együtt jár káliumhiánnyal, és mindkét elektrolit pótlása szükséges a hatékony kezeléshez.
📊 Elektrolit-zavarok összefoglalása:
- Hyperkalaemia: Hegyes T-hullámok → P-hullám elvesztése → QRS kiszélesedése
- Hypokalaemia: Lapos T-hullámok, U-hullámok, QT-megnyúlás
- Hypercalcaemia: Rövidült QT-intervallum
- Hypocalcaemia: Megnyúlt QT-intervallum
"Az elektrolit-zavarok EKG-változásai gyakran megelőzik a klinikai tüneteket – ezért a laboratóriumi értékek és az EKG együttes értékelése elengedhetetlen."
Gyógyszer-indukált EKG-változások
Számos gyógyszer befolyásolja a szív elektromos működését, ami jellegzetes EKG-változásokban nyilvánul meg. A digitalisz hatására jellegzetes "digitalisz-effektus" alakul ki: ST-depresszió "salvador Dalí bajusz" alakban, rövidült QT-intervallum és bradycardia. Digitalisz-intoxikáció esetén különböző ritmuszavarok jelentkezhetnek.
A béta-blokkolók bradycardiát és megnyúlt PR-intervallumot okoznak. Túladagolás esetén AV-blokk vagy asystolia alakulhat ki. A kalciumcsatorna-blokkolók hasonló hatásokat fejtenek ki, különösen a non-dihydropyridin típusúak (verapamil, diltiazem).
Az antiarrhythmiás szerek különböző EKG-változásokat okozhatnak osztályuk szerint. Az I/A osztályú szerek (quinidine, procainamide) QRS-kiszélesedést és QT-megnyúlást okoznak. A III. osztályú szerek (amiodaron, sotalol) elsősorban a QT-intervallumot nyújtják meg.
QT-megnyúlást okozó gyógyszerek
Különös figyelmet érdemelnek a QT-intervallumot megnyújtó gyógyszerek, mivel ezek Torsades de Pointes típusú kamrai tachycardiát válthatnak ki. Ide tartoznak bizonyos antibiotikumok (makrolidok, fluoroquinolonok), antipsychotikumok, antidepresszánsok és antiarrhythmiás szerek.
A QT-megnyúlás kockázata fokozott nőkben, idős betegekben, elektrolit-zavarok esetén és együttes gyógyszerszedéskor. A korrigált QT-intervallum (QTc) 500 ms feletti értéke jelentős kockázatot jelent.
"A gyógyszer-indukált EKG-változások ismerete elengedhetetlen a biztonságos gyógyszeres kezeléshez – különösen fontos a QT-intervallum monitorozása."
Speciális helyzetek EKG-értékelése
Bizonyos klinikai helyzetekben az EKG-értékelés speciális szempontokat igényel. Mellkasi fájdalom esetén az akut koronária szindróma kizárása a legfontosabb feladat. Az EKG-t összehasonlítjuk a korábbi felvételekkel, és figyelünk az ST-szakasz változásaira, új Q-hullámokra és T-hullám inverziókra.
Szinkópe (ájulás) esetén a ritmuszavarok keresése áll előtérben. Keressük a bradycardia, tachycardia, AV-blokk vagy kamrai arrhythmiák jeleit. A QT-intervallum mérése fontos a Torsades de Pointes kockázatának felmérésére.
Dyspnoe (nehézlégzés) esetén a szívelégtelenség és tüdőembólia jeleit keressük. Akut cor pulmonale esetén S1Q3T3 mintázat (I. elvezetésben S-hullám, III. elvezetésben Q-hullám és T-hullám inverzió), jobb szívfél terhelés jelei láthatók.
Perioperatív EKG-monitorozás
A műtéti beavatkozások során és után az EKG-monitorozás életmentő lehet. Keressük az ischaemia jeleit, ritmuszavarokat és elektrolit-zavarok következményeit. Az anesztézia és a műtéti stressz különböző EKG-változásokat okozhat.
Intenzív osztályos betegek esetén a folyamatos EKG-monitorozás lehetővé teszi a korai beavatkozást. Figyelni kell a szeptikus állapot, acidosis és elektrolit-zavarok EKG-hatásaira.
Pediatriai EKG-értékelés
A gyermekek EKG-értékelése speciális tudást igényel, mivel a normális értékek életkor szerint változnak. A szívfrekvencia magasabb, a PR és QT intervallumok rövidebbek, és a QRS-tengely is eltérő lehet a felnőttekhez képest.
"Minden speciális helyzet egyedi megközelítést igényel – a klinikai kép és az EKG-lelet együttes értékelése vezet a helyes diagnózishoz."
Modern EKG-technológiák és fejlődési irányok
Az elektrokardiográfia területén jelentős technológiai fejlődés zajlik. A digitális EKG-rendszerek lehetővé teszik a jelek nagy felbontású rögzítését, számítógépes elemzését és távoli továbbítását. Az automatikus interpretációs algoritmusok egyre pontosabbá válnak, bár az orvosi felülvizsgálat továbbra is elengedhetetlen.
A hordozható EKG-eszközök forradalmasították a kardiológiai diagnosztikát. A 24-48 órás Holter-monitorozás mellett ma már hetekig vagy hónapokig hordható eszközök állnak rendelkezésre. Ezek különösen hasznosak a sporadikus ritmuszavarok felismerésében.
A telekardiológia lehetővé teszi az EKG-felvételek azonnali továbbítását és szakértői értékelését. Ez különösen vidéki területeken és sürgősségi helyzetekben értékes, ahol a kardiológus személyes jelenléte nem biztosított.
Mesterséges intelligencia az EKG-értékelésben
A mesterséges intelligencia alkalmazása az EKG-értékelésben ígéretes eredményeket mutat. A neurális hálózatok képesek felismerni olyan mintázatokat, amelyek az emberi szem számára nehezen észlelhetők. Különösen ígéretesek a korai szívelégtelenség és pitvarfibrilláció felismerésében.
A gépi tanulás algoritmusok segíthetnek a kockázati rétegzésben és a prognózis meghatározásában. Ezek az eszközök nem helyettesítik az orvost, hanem támogatják a döntéshozatalban és csökkenthetik a diagnosztikai hibákat.
Mit jelent az EKG rövidítés?
Az EKG az elektrokardiogram rövidítése, amely a szív elektromos aktivitásának grafikus ábrázolása. A német "Elektrokardiogramm" szóból származik, ezért használjuk az EKG rövidítést az ECG (electrocardiogram) helyett.
Mennyire fájdalmas az EKG-vizsgálat?
Az EKG-vizsgálat teljesen fájdalmatlan. Csak elektródákat ragasztanak a bőrre, amelyek érzékelik a szív elektromos jeleit. A vizsgálat néhány percet vesz igénybe, és semmilyen kellemetlenséggel nem jár.
Milyen gyakran kell EKG-t készíteni?
Az EKG-készítés gyakorisága függ az életkortól, egészségi állapottól és kockázati tényezőktől. Egészséges felnőtteknél évente vagy kétévente, szívbetegek esetén gyakrabban, akár havonta is szükséges lehet.
Befolyásolhatja a kávé az EKG-eredményt?
A koffein átmenetileg növelheti a szívfrekvenciát és kisebb ritmuszavarokat okozhat. A vizsgálat előtt 2-4 órával érdemes kerülni a koffein fogyasztását a pontosabb eredmény érdekében.
Mit jelentenek a különböző hullámok az EKG-n?
A P-hullám a pitvarok elektromos gerjesztését, a QRS-komplexum a kamrák gerjesztését, a T-hullám pedig a kamrák elektromos visszaállását jelenti. Minden hullám a szív elektromos ciklusának egy-egy fázisát reprezentálja.
Lehet-e normális az EKG szívbetegség esetén is?
Igen, lehetséges, hogy szívbetegség ellenére az EKG normális legyen, különösen a betegség korai szakaszában vagy bizonyos típusú szívproblémák esetén. Ezért fontos a klinikai tünetek és egyéb vizsgálatok együttes értékelése.
